A MABISZ felmérése szerint a biztosítási káreseményeknek csak szűk 10%-a ered betörésből. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy most már nyugodtan őrizetlenül lehet hagyni a lezáratlan ingatlanokat, hanem azt, hogy a maradék 90%-tól talán jobban tarthatunk. Persze, egy betörés esetén maga az épület sérülése is nagymértékű lehet, nem szabad kizárólag az eltulajdonított értékekre koncentrálni.
Például a szélsőséges időjárásból adódó természeti csapásoktól sokkal több félnivalója lehet mindenkinek, mint attól, hogy valaki erőszakkal behatol az ingatlanba, és elvisz minden értéket. Bár tény, hogy egy elavult zárakkal felszerelt, riasztó nélküli nyaraló valóban ideális célpontja lehet egy bűnözőnek, de valószínűleg egy ilyen helyen nem is talál annyi értéket, mint egy jobban védett, bekamerázott, rácsokkal felszerelt házban.
Tipikus káresemény a fagykár, illetve nagymértékű kárt okozhatnak a hirtelen kitörő, erős széllel támadó viharok, amik tetőket tépnek le, és udvaron hagyott tárgyakat görgetnek tova.
Ha egy ingatlan folyamatosan lakott, csak 30-40%-os esélye van rá, hogy vízkár érje, míg a nyaralóknál sokszor nem megfelelő a téliesítés, ezért már bőven duplája, akár 90%. Már csak pont abból adódóan azért is ilyen nagy az esély, mert csak időnként lakott az épület.
Nem véletlen, hogy általában magasabb a biztosítási díja a nyaralóknak, hiszen ha baj van, arányaiban nagyobb a baj, mint egy állandóan lakott ingatlan esetében - a lakatlansági kockázat segítségével arányosítja a lehetséges kár mértékéhez a díjat a biztosító. Ezért aki nyaralóra köt biztosítást, ne lepődjön meg, hogy nagyon eltérhet a szerződés a lakóingatlana lakásbiztosítási szerződésétől. Körülbelül 20%-kal többe kerül egy nyaraló biztosítási díja, mint egy állandóan lakott ingatlannak. Természetesen egy nyaraló biztosítási szerződését nagyban befolyásolja az ingatlan mérete, felszereltsége és műszaki kivitele egyaránt.
Nagyjából ugyanazokra terjed ki egy nyaraló biztosítás, mint egy lakóingatlan biztosítása.
Biztosítható:
Kiegészítő biztosítás köthető a következőkre, mint szabadban tárolt vagyontárgyakra:
Az egyre hektikusabbá váló időjárás miatt egyre nagyobb valószínűséggel fordulnak elő ritkán jelentkező, viszont rendkívül heves esőzések. Ezek hatására gyakori a jégkár, a beázás, illetve a villámok okozta károk. Ennek ellenére a leggyakoribb káresemény nyaralóknál csőtörésből fakad, mivel sok nyaraló tulajdonos még akkor sem zárja el a főcsapot, ha több hónapra magára hagyja az épületet. Így nem csak a leggyakoribb, de a legnagyobb mértékű károkozó is a csőtörésből eredő vízkár.
Hazánkban a lakóingatlanoknak és a nyaralóknak csak bő 70%-a biztosított. A maradék majd' 30% tulajdonosa gyakorlatilag orosz rulettet játszik, hiszen manapság már egy kisebb kár helyrehozatala is akár milliós nagyságrendű lehet.
Több biztosító is van a piacon, nem kötelező elfogadni az első biztosítási ajánlatot. Érdemes biztosítási alkuszon keresztül megkötni a lakásbiztosítást és a nyaraló biztosítást, hogy biztos személyre szabott legyen a szerződés!
Azonban akármennyi segítséget is vettünk igénybe, a saját felelősségünkről nem feledkezhetünk meg: alaposan tanulmányozzuk át a szerződés tervezetet, hogy tudjuk, milyen esetben vállal a biztosító kártérítést, és milyen mértékben.