Fokozottabb figyelmet igényel a zökkenőmentes kárrendezés

Baleseti bejelentő – fontos, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján ’kék-sárgának is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul le tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában. A helyszínen készségesnek tűnő károkozó később megváltoztathatja álláspontját, ezért fontos, hogy egyértelműnek tűnő esetekben is írásban külön is kérjünk tőle nyilatkozatot a bejelentő 14. megjegyzés pontjában arról, hogy a balesetben elismeri a felelősségét.

Okostelefon: mire jó, és mire nem? – Számos biztosító kínál okostelefonra baleset-bejelentési alkalmazást, ám ez nem helyettesíti az előbb említett dokumentumot. Leginkább azért nem, mert az ott közölt információkat a felek nem tudják hitelesen igazolni aláírásukkal. Arra viszont mindenképpen ki tudjuk használni mobiltelefont, hogy a megfelelő dokumentálás érdekében a lehető legtöbb körülményt igyekezzünk fényképen is rögzíteni.

Rendőr kihívása – A baleseti események nagy részében a felek rendőr közreműködése nélkül is rendezni tudják a szükséges teendőket. Három esetben azonban mindenképpen hívjunk rendőrt a helyszínre:

• személyi sérüléssel járó baleset esetén
• ha felmerül a gyanúja, hogy a másik fél ittasan vezette járművét (ha erről jegyzőkönyv készül ugyanis, akkor szinte vitathatatlanná válik a felelőssége)
• ha a felelősség és más fontosabb körülmény megítélésében eltérő a felek álláspontja

Több elem sérülése - Főként többszörös ütközés esetén fordul elő, hogy az autón eltérő helyeken is keletkezik sérülés. A biztosítóval történő egyeztetések során sokszor problémát okoz annak egyértelmű igazolása, hogy e sérülések mindegyike az adott baleset során keletkezett, ezért ezek megfelelő dokumentálására (fénykép, tanúk, rendőrségi jegyzőkönyv) fokozottan oda kell figyelni.

Kárbejelentés

Ne csússzunk a határidővel – Ha csak tehetjük, a kárt 2 munkanapon belül jelentsük a biztosítónak (vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek). Mindez nemcsak azért fontos, hogy a folyamatot elindítva mielőbb a pénzünkhöz és a megjavított autónkhoz jussunk, hanem amiatt is, mert a késlekedés – főként, ha több sérülés is van az autón – felvetheti a gyanút, hogy egyes károk nem is a baleset időpontjában keletkeztek. Ez pedig az ügyintézés további elhúzódását, rosszabb esetben a kárigény egy részének elutasítását is eredményezheti.

Hiányos dokumentáció – A biztosítót ugyan jogszabály kötelezi arra, hogy három hónapon belül mindenképpen meghatározza a kárösszeget, ám az óra csak akkor kezd ketyegni, ha valamennyi, a biztosító és szerviz által kért dokumentumot rendelkezésre bocsátottunk. A kárügyintézés elhúzódásának ez a leggyakoribb oka. Cégek esetén sokszor egy hiányzó bélyegző, ÁFA-nyilatkozat vagy az aláírási címpéldány másolatának hiánya is akár hetekre megakaszthatja a folyamatot.

Kárösszeg megállapítása

Vagyoni és nem vagyoni kártérítés – A balesetben nem csupán a jármű sérülhet. A biztosító személyi sérülés vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is köteles jótállni. Kevesen tudják, de ha a jármű igazolhatóan pótolhatatlan a javítás idejére, a kölcsönzött bérautó díját is térítenie kell. Mindehhez azonban ezeket a kárigényeket is egyértelműen jeleznünk kell a biztosító felé.

Nem köt a rendőrségi jegyzőkönyv sem – A biztosítónak jogában áll a károsult vétlenségéről kiadott rendőrségi igazolás ellenére is elutasítani a kárigényt, vagy kármegosztást megállapítani. Ezért is különösen fontos a baleset megfelelő dokumentálása, komplikált helyzetben emiatt ne habozzunk a bennünket képviselő alkusz tanácsát is kikérni.

Totálkár – Gyakori probléma a roncsérték meghatározása is. A biztosítók által meghatározott értéken ugyanis gyakran nem sikerül a roncsot értékesíteni. Ebben az esetben azt kell elérni, hogy a biztosító vagy segítsen a vele szerződő kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.

Avultatás – Megkerülhetetlen biztosítási alapelv, hogy a károsult nem gazdagodhat a káresemény kapcsán. Ez vonatkozik a beépített alkatrészekre is, vagyis például öreg autó esetén egy alkatrészcsere során sem fizeti ki a biztosító az alkatrész teljes vételárát, csupán annak avultatott mértékét. Ebben a tekintetben – ha cascóra rendezzük a kárt – az önrészen kívül mindig számítanunk kell arra, hogy az avulás mértékét is nekünk kell fizetnünk.

Egyre több esetben van szükség alkuszi közvetítésre

„Az Alkuszszövetség tagjaihoz az elmúlt időszakban növekvő számú ügyfél fordult annak érdekében, hogy ne csupán a biztosításkötés során, hanem a problémás kárügyintézés folyamatában is szakmai képviseletet kapjanak – jelentette ki Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. – A független alkuszok szakértelmük és biztosítási kapcsolataik révén elsősorban az alábbi problémák megoldásában tudtak támogatást nyújtani: kárbejelentés megfelelő tartalmához kapcsolódó tanácsadás, elhúzódó folyamatok akadályainak elhárítása, illetve a megállapított kárösszeggel (valamint roncsértékkel) kapcsolatos lehetőségek felmérése.”

Alapvető javulást hozhatna a direkt kárrendezés bevezetése

A helyzetet azonban nem egyedi, hanem általános szinten volna célszerű rendezni. Minden korábbinál indokoltabb a direkt kárrendezés lehetőségének a FBAMSZ által immár évek óta szorgalmazott bevezetése. Ennek lényege, hogy az ügyfél választhat, hogy a károkozó, vagy a saját KGFB-biztosítóján keresztül rendezi autója kárát. Ebben a pillanatban ugyanis az ügyfélnek érdekévé válik olyan biztosítóval szerződni, amely hangsúlyt fektet a minőségi kárrendezésre, ily módon az immár romboló kötelezőpiaci árverseny a szolgáltatások versenyévé válhatna.

Forrás: http://biztositasiszemle.hu/