Megnő a kötelező díja

A pandémia volt a nyugalom időszaka

A covid két éve alatt jóval kevesebbet használták gépjárműveiket az emberek, ebből adódóan kevesebb baleset is történt. Így nem csoda, ha  2020 és 2021 a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítók számára egyfajta aranykorral ért fel.

2022 más lesz

Míg 2019-ben 164 ezer, 2020-ban 120 ezer, 2021-ben 139 ezer kötelezővel térített kár történt az utakon, az MNB által közzétett kockázati jelentés már arra enged következtetni, hogy ez a tendencia megszakadt.

2019-ben 3% volt az összesített kárgyakoriság mértéke, vagyis 100 gépjárműből 3 járművel okoztak kárt. 

2020-ban 2,2%, 2021-ben 2,3% volt ez az arány. De ez csak az összesített adat, ami azért személygépjárművek esetén máshogy alakul: 2019-ben 3,2% 2020-ban 2,4%, 2021-ben 2,5%.

Már pusztán az infláció miatt is jelentősen megnő a biztosítók költsége, hiszen a forint romlása megdrágítja az alkatrészeket, és a munkaköltség is jelentősen emelkedik. Tehát idén már érezhetően nő a kárgyakoriság és a kárinfláció egyaránt, aminek egyenes következménye lesz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások összegének emelkedése.

A költségek és a bevételek aránya

A kombinált hányad - a költségek és a bevételek aránya a kgfb-területen - hosszú idő után végre 90% alá csökkent, így már zsinórban hat éve profitábilis volt a biztosítók számára a kötelező. Szerencsére az árverseny már csak a 2010 előtt üzembe állított autók esetében jellemző. 

Minimálisan emelkedett a kgfb díja

A személygépkocsik száma 2021-ben 2%-kal, az egyéb járműveké 1%-kal nőtt, azonban a kgfb átlagdíja csak 1,5%-kal, 43 300 forintra.

2021 negyedik negyedéves átlagos díja 43 700 forint volt, ami 1,5%-kal alacsonyabb a harmadik negyedéves értéknél. 2020 negyedik negyedévéhez képest ez 1%-os csökkenést jelent. A csökkenés főleg a budapesti átlagdíjak 7 %-os esésének tudható be, mivel a nem fővárosi szerződéseknél az átlagdíj nem változott.

Mivel a károk mennyisége és értéke is növekszik, de az elmúlt időszakban csökkent az átlagdíj, így egyre inkább csökken a biztosítók jövedelmezősége is a kötelezők esetében.

A pótadó ront a helyzeten

A fentebb említett romló jövedelmezőségnek csak a kegyelemdöfést adja meg a 23%-os pótadó bevezetése, aminek a levét természetesen az ügyfelek fogják meginni, hiszen a biztosítók mindenképp át fogják hárítani a biztosítást kötőkre az adó összegét. A biztosítást kötők számára csak annyi a jó hír, hogy az áthárítás a már megkötött szerződések esetén nem is olyan egyszerű: maximum az üzletszabályzatba nyúlhatnak bele, illetve a szerződésekben meghatározott indexálás mértékéig változtathatnak a biztosítók. 

Forrás: portfolio.hu