Az összesítés szerint a júliusi viharok miatt közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot.
A Mabisz kiemelte: rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. A 2019-es teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot, tavaly pedig 6,6 milliárd forint volt ez az összeg.
A szervezet felidézte azt is, hogy az elmúlt évtizedben a legrosszabb évben is nyolcmilliárd forint körül állt meg a számla.
Az ipari létesítményektől, intézményektől csaknem két és fél ezer kárbejelentés érkezett júliusban, mintegy másfél milliárd forint értékben.
Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is, a casco-val rendelkező gépjárműtulajdonosok közül hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.
Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot, de ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvégi vihar adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk - hívta fel a figyelmet a Mabisz.
A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás hatásaihoz, beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, továbbá Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből.
Bár a július 10-e körüli jégverés után egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak - közölte a biztosítók szövetsége.
Az ipari és intézményi átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint körül mozognak.
Magyarországon nagyjából minden negyedik ingatlanra, azaz több mint egymillió otthonra nem kötöttek lakásbiztosítást. Casco-val alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik, kevesebb, mint húsz százalék. Ez sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, sok ugyanis a rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási események, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat - jelezte a Mabisz.
Forrás: MTI